Jó munkahely vagy magas kereslet?

Olvastam egy Bak csillagjegy jellemzést (igen, Bak vagyok) valamelyik nap. Szeretném a lényegét ide másolni, és kielemezni:

"Tény, hogy a Bakok nem az érzelmes viselkedésükkel vívják ki mások szimpátiáját, sokkal inkább teljesítményükkel, megbízhatóságukkal, szervezőképességükkel. A Bak jegyűeket karrieristáknak mondják, és valóban, ők azok, akik lentről kezdik, és magasra kapaszkodnak, nem kapják készen az igazgatói széket, de kemény munkával, céltudatossággal vagy kivárással, de vezetőkké válhatnak.
Mivel elég határozott a fellépésük, távolságtartóak, nem is gondolja a környezetük, hogy szomjaznak az elismerésre, egy-két jó szó hatalmas erőt ad nekik. Kimutatni örömüket persze kevésbé tudják, önfegyelmük ilyenkor sem enged ki. A Bak jegyben is van egyfajta maximalizmus, pontosan azért, hogy kivívják az elismerést a teljesítményükért. Legyen az a munkájuk, vagy a gyereknevelés, egy hobbi. Egy dologba képesek hatalmas energiát ölteni. A hatalom, a státusz, a rang megszerzése kezdetben, az, hogy mi van a névjegykártyára írva, sokszor nagyobb jelentőséggel bír, mint a magas fizetés. Sok időbe telik, mire rájön, hogy a nagy elvárások másokkal szemben csak annyira magasak, amennyire a saját együttműködési képessége alacsony. Irányítani szeret, másokhoz alkalmazkodni kevésbé. Egy Bak szereti az egyértelmű szabályokat, amihez tartja is magát, és ezt másoktól maradéktalanul is elvárja, szereti a kiszámíthatóságot, a tervezhetőség biztonságot ad."

Csak annyit fűznék hozzá, hogy teljes mértékben egyetértek. Nem tudom, hogyan és ki írja ezeket a bombabiztos csillagjegy jellemzéseket, de nálam ez most teljesen ott van a toplistán. Sohasem számított az, hogy mennyit keresek, mindig az számított, hogy dolgozhassak, azt, amit igazán szeretek és érdekel. Céltudatos vagyok, pontosan ezért vagyok munkaterén alkalmazkodó, mert kivárom az időmet. Évekig küzdöttem azért, hogy jó munkahelyet tudjak találni magamnak. Sokat sírtam otthon, mert hiába is kerestem valahol jól, nem éreztem a sajátomnak. Mindennap rossz szájízzel kezdtem a munkát, és úgy éreztem, nincs értelme a napjaimnak. Most másképp van! Érzem, hogy van jövőm ott, ahol most vagyok. Megtaláltam vele azt, aki vagyok vagy aki lenni akartam. Számomra a Kukkónia egy otthon. Otthon, mert azt érezhetem, fontos vagyok. Tanulok, és ezeket a javakat felhasználhatom önmagam építésére. A blogom miatt felfigyeltek rám, és újra írhatok. Számomra az írás egy olyan világ, amit egyszerűen nem tudok megmagyarázni. Hiába is próbálom körbeírni vagy szavakat keresni arra, mit jelent számomra, nem tudom megközelítőleg sem elmesélni nektek. Szeretem, amit csinálok, és boldoggá tesz, hogy olyan munkáim vannak, amire mások csak vágynak. Egy-egy interjú során olyan nagyszerű embereket ismerhetek meg, akikkel az életben lehet egyetlen szót sem tudnék váltani. Szeretem a sokszínűségüket, az életüket, az ötletességüket, a különlegességüket és az összes megélt pillanatot, amit szívesen osztanak meg velem. Ezúttal is szeretném megköszönni az Új Nő magazinnak a lehetőséget, hogy újra értelmet adtak a hétköznapjaimnak, és azt csinálhatom, amit akarok. Az újságírás egy olyan terület, amiért minden porcikám könyörög. A legjobb érzés ennyire fontosnak lenni. Iszom az interjúalanyaim szavait, és beleélem magam az interjú minden egyes másodpercébe. Sokszor előfordul, hogy eltérek a témától, mert érdekel minden az interjúalany életéről. Mert látom benne azt a bizonyos PLUSZT! Titeket mi tesz ennyire boldoggá? Komolyan van köztetek olyan, aki anyagias, és teljesen mindegy mit dolgozik, csak magas legyen a fizetése? Nem számít a jövő, csak az, hogy jelenleg van 1000euróm a zsebembe, de nincs helyem a jövőben a cégnél? Mit gondoltok, mi a fontosabb? A jó munkahely, biztos állás, megfelelő fizetés, folyamatos emeléssel, vagy a magas fizetés nem biztos álláslehetőséggel? Kíváncsi vagyok. :)

(Mielőtt levonnátok a következtetéseket, leírnám, hogy megvagyok elégedve a munkáimmal és a fizetéseimmel is. És tudom, hogy van jövőm, mert építgetem. Szóval nem szenvedek hiányt, csak érdekel, ki hogyan építi magának a kis várát.)