Bejelentkezés
Elfelejtett jelszó
Bejelentkezés
mindigtesok

Emlékszel?

Fecsegőposzáta · 6 hónapja
Sokszor elfelejtem azt is, mit akartam csinálni az adott pillanatban. Nem tudom, hogy ez annak tudható be, hogy feledékeny vagyok, vagy egyszerűen csak nem érdekel az adott “szituáció” annyira, hogy emlékezzek. De talán az utóbbi, mert korántsem érzem magam idősnek. Sőt úgy érzem, most vagyok az életem tejében. Annyira élni szeretnék és kiélvezni minden pillanatot, hogy igazán idegesítő lehetek. Van, hogy érdekel és megsértődök, ha nem tartanak velem az emberek az összes baromságba, de van olyan is, hogy lezseren vállat vonok, és akkor is megindulok. Egyedül is! Mert a világ vár rám. Legyen szó akármilyen helyről, csak az enyém, ha azt akarom, hogy azzá váljon. Tiéd is lehet. Csak legyél ott, hogy lásd, amit én is. Egy Duna-part is lehet szép, ahogy egy nagymegyeri és ekecsi kavics is. Akár nappal, akár éjjel. Barátokkal vagy egyedül. Csak meg kell tanulnod, hogyan értékelheted ezeket a pillanatokat... 

Pont ehhez illeszteném azt a gondolatmenetemet, amit egy elég híres “slampoetrys” dalban hallottam, (konkrétan a Saiid-Helyből többet). “Minden másnap a valamivé válás feltámad:
átlagok különbségének a nagysága!
Emlékeznél a nyárra, ha bárki megkérdezne?
Csak Te emlékszel, vagy… Rád is emlékeznek?” Azt hiszem, szeretnék az lenni, akire emlékeznek. Vállalom az összes negatív megcédulázást, ahogy a pozitívat is, mert bárhova sodort eddig az élet, emlékeznek rám. Egyesek széles vigyorral, néhányan hatalmas nevetéssel, de vannak, akik obcén szavakkal és kifordított szemekkel...(de ez is egy érzés, nem?). Nem igaz? Emlékeznek rám, mert képes voltam valamit adni. Talán, azt, hogy hogyan éljünk együtt. De lehet az miatt, mert hangos voltam. Vagy mert kidobták az ajtón, de visszamásztam az ablakon. Valószínűleg okkal emlékeznek a nevemre. Nem, nem a felesleges dolgokról beszélek, hanem arról, hogy nevettünk együtt felhőtlenül és adtam neked is tanácsot bármilyen témában, pedig legszívesebben leordítottalak volna, hogy ne rinyálj hülyeségek miatt. De nem tettem. Soha nem szóltam, sőt a türelmesen hallgattam, ahogy engem is szoktak. Egyesek. 

Mondd, csak Te emlékszel másokra vagy rád is emlékeznek? :) 
Megjegyzést csak bejelentkezett blogolok tagok írhatnak!
Jeletkezz be a blogodban, vagy készíts te is egy blogot a blogolok.hu-n!